Eddig azt hittem, a gyerekek örülnek, hogy megyünk. Olyan lelkesek voltak. Ma este viszont sírtak.
Megértem. A kicsi hatéves, élete felét itt töltötte. A nagy is az egyharmadát (nagyjából).
Nekünk, felnőtteknek sem egyszerű a helyzet. Íme egy gyors lista arról, ami biztos, hogy nagyon fog hiányozni, és utána arról, ami biztos, hogy nem.
1. Hosszú nyári nappalok.
Már most, áprilisban is este 9-ig világos van, nyáron viszont 11-ig nem megy le a nap. Imádjuk. Este tízkor még kint fociznak az utcán, alig lehet őket bekönyörögni. Fél 11-kor fektetünk, az ablakon betűz a nap. Az a néhány hónap a boldog időtlenség jegyében zajlik, utánozhatatlan.
2. Multikulti
2015 szeptemberében jöttünk ki, pont, amikor Magyarországon eszkalálódott a migránshelyzet, és szégyenkezve kell bevallanom, hogy a végére kicsit mi is benyaltuk a propagandát. Kint viszont nagyon élvezzük, hogy mindenféle színű, vallású, nyelvű emberrel élünk együtt. A legjobb barátnőm tavaly egy konzervatívan vallásos muszlim nő volt, sajnos ők már hazaköltöztek a saját országukba, de egy életre meghatározó élmény a vele töltött idő. A legjobban amúgy a lengyelekkel jövök ki, nyilván sok a közös bennünk. (Erről majd tervezek írni később hosszabban, szerintem érdekes.)
3. Primark
Jó, tudom, undorító fast fashion, de a mi anyagi helyzetünkben nagyon is számít, hogy még átszámítva is a magyarországi töredékéért jutok ruhához. Bécsbe azért nem fogunk ezért kijárni, a Primark maradjon meg skóciai emléknek.
4. Tengerpart
A brit tengerpartnak van valamilyen egészen különleges bája - valószínűleg azért, mert soha nem válhatott olyan turisztikai célponttá, mint a mediterrán társai. Abban az évi egy hétben, amikor süt a nap, Ayrbe járunk, nagyon szeretjük, de még igyekszünk megnézni más partokat is.
5. Iskola
Erről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. A brit iskolarendszer ugyan borzasztóan igazságtalan, mert csak a drága magániskolák nyújtanak normális képzést, aki azt nem tudja megfizetni, az kallódik az egységesen alacsony színvonalú állami sulikban, ennek ellenére az általános iskola (primary) első néhány éve maga a paradicsom. Minimális lecke, semmi osztályzás, együttműködő tanítók. A fiam első osztály végén kiakadt a nyári szünet hírére, hogy "jaj ne, akkor mit fogok tanulni?"
Ami örömmel hagyunk magunk mögött:
1. Szemét
El nem hinnétek, hogy mekkora itt a mocsok. Glasgow nagyjából 25 évvel van lemaradva Budapest mögött ezen a téren, konkrétan mintha nem ismernék a kukát. Simán eldobálják a szemetet egy méterre a kukától, a buszon, zárt térben, bárhol. A szelektív kukák dísznek vannak, mindegyikbe válogatás nélkül öntik, ami eszükbe jut.
2. Időjárás
Képzeld el az életedet nyár nélkül. Nem úgy, hogy kicsit hűvösebb van és kicsit sokat esik az eső, hanem hogy az év 365 napján kabátot hordasz és fűtesz. No nyár. Se tavasz. Soha, És ne legyek depressziós.
3. Helyi magyarok
Nem szívesen írom ezt a listára, de a helyi magyarokról úgy en block nagyon rossz tapasztalatokat gyűjtöttünk. Nyilván nem mindenkiről, a szomszédban például lakott egy nagyon szimpatikus srác, nagy tömegben mégis széthúzóak, irigykedők vagy épp egymást lenézők. Érdekes amúgy a dolog lélektana, mert sokakban van meg az igény egy összetartó magyar közösségre, rendszeresen vannak is ilyen irányú próbálkozások, mégis kudarca vannak ítélve. A magyar iskola két évet ért meg, a baba-mama klub megszűnt, mert összevesztek a résztvevők, a különböző találkozók is kifulladnak két-három alkalom után. Ez végtelenül szomorú.